Szakdolgozati témák hirdetményei
Téma ismertetése
-
-
Összeállította a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének egy PhD hallgatója.
-
-
A hangyák életével és jelentőségével kapcsolatban számos izgalmas kérdés kutatására van lehetőség. Mind az euszociális életmód érdekessége, mind a hangyáknak az életközösségekben betöltött kulcsfontosságú szerepe számos kutatási témára ad lehetőséget. Kihangsúlyozandó a hangyák mezőgazdasági és erdészeti jelentősége, mely témák megismerése nem csak a kutatói pályán lehet hasznos.
A témáinkból BSc-MSc-PhD szinten is lehet választani, akár külföldi kooperációkban is részt lehet ezáltal venni, hiszen a kutatócsoportunk jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik; lásd a publikációs listánk: http://web.unideb.hu/tartally/pub.htm
Kutatási témákat tudunk kínálni terepen (akár a Nagyerdőn, vagy otthon, a kertben, de leginkább védett élőhelyeken) és laborban is; lásd az összefoglalónk a hangyatartásról: http://web.unideb.hu/tartally/antfarmer
A konkrét témákat személyes megbeszélés alapján tartjuk érdemesnek eldönteni. A főbb irányvonalak az alábbiak, de egyéb ötletekre is nyitottak vagyunk.
Érdeklődni Tartally Andrásnál: lehet: tartally.andras"KUKAC"science.unideb.hu.
-
Motivált hallgatókat keresünk, akiknek BSc, MSc szakdolgozati témákat és később doktori kutatómunkát kínálunk. A kutatás átfogó témája, hogy megértsük, melyek azok az élettani és hormonális folyamatok, amik meghatározzák az élethosszt és a szaporodásba fektetett energiát. Ez az evolúcióbiológia egyik alapvető kérdése, amit még mindig nem értünk teljesen. Most lehetőséged van arra, hogy ebben az izgalmas kutatási témában egy nemzetközi kutatócsoport munkájába kapcsolódj be. Bár a kutatócsoportunknak ezt a fő kérdést vizsgálja, most számos új, változatos témát ajánlunk, amik szorosabban, vagy lazábban kötődnek ehhez. Van közte olyan, ami elsősorban azoknak való, akik szeretnek kint lenni a terepen, és nem riadnak vissza a terepmunkával járó viszontagságoktól, de van olyan is, amit otthonról, vagy bárhonnan, számítógép segítségével lehet végezni. Kínálunk tisztán laborvizsgálatokat és olyat is, ahol madarak viselkedését kontrollált körülmények között aviáriumban (röpdében) lehet vizsgálni. A témákhoz csak rövid leírást készítettünk, ha valamelyik (akár több is) felkeltette az érdeklődésedet, keress meg személyesen, hogy megbeszélhessük a részleteket. További témákat itt találsz.
Érdeklődni lehet: Lendvai Ádám
-
Motivált BSc és MSc hallgatókat keresünk, akik szívesen bekapcsolódnának a vadlovak csoportos viselkedésének kutatásába.
A Przewalski ló az utolsó napjainkig fennmaradt valódi vadló. Veszélyeztetett faj, természetes élőhelyén, a Mongol-fennsíkon nagyjából 850 egyede él. Legnagyobb fogságban élő állományának a Hortobágyi Nemzeti Park Vadló Rezervátuma ad otthont. Ez a fokozottan védett, turisták elől elzárt rezervátum a kutatásunk helyszíne, ahol drónokkal vizsgáljuk a vadlovak viselkedését. Légifelvételeken figyeljük meg a ménes csoportos mozgását, csoportos viselkedését és az egyedek közötti szociális interakciókat.
A felvételeket elemezve többféle kérdésre keressük a választ:
Hogyan dől el, merre menjen a ménes, demokratikus úton vagy néhány vezető egyed irányít? Milyen tulajdonságok, személyiség jegyek hozhatók kapcsolatba a vezető egyéniséggel? Befolyásolják a szociális, rokoni kapcsolatok, vagy a dominancia sorrend a mozgásmintázatot?
A szakdolgozati munka légivideók digitális feldolgozásából, elemzéséből áll, ami akár otthon is végezhető, saját számítógépen. Opcionálisan lehetőség nyílik terepi megfigyelésben való részvételre is, drón kezelésének és állatok videófelvételen történő követésének elsajátítására. A szakdolgozati témalehetőségek elsősorban szociális interakciók megfigyelésével kapcsolatosak, amiből a lovak szociális hálózatára és személyiségére tudunk következtetni. Ha felkeltette érdeklődésedet a téma, vagy van valamilyen önálló ötleted, keress meg a további egyeztetés érdekében.
Érdeklődni: Ozogány Katalin (katalin.ozogany"at"gmail.com)
-
-
Az utódgondozás az egyik legváltozatosabb viselkedés, ami
nagyban hozzájárulhatott a gerincesek evolúciós sikeréhez. Változatos mind a formája
(pl. táplálás, védelem), mind a hossza, illetve az is, hogy melyik szülő
gondoz. Az egyes formák közötti evolúciós átmenetekről, és azok okairól keveset
tudunk. Ezért a szaporodási rendszerek sok más jellemzőjét is vizsgáljuk,
például az ivarmeghatározási módokat, a szexuális szelekció különböző formáit
(pl. kompetíció, párválasztás), az ivararány szerepét, valamint párkapcsolati
hűség és a többszörös apaság vonatkozásait. Vizsgáljuk az életmenet (pl.
peteszám, peteméret) és az élettelen környezet (klíma, domborzat, különböző
élőhelyek) hatását is. Az alap adatokat a szakirodalomból gyűjtjük össze. A vizsgálatainkhoz
korszerű filogenetikai komparatív módszereket használunk. Eddigi
eredményeinkből számos színvonalas cikk született (pl. Nature, Proceedings of
the Royal Society B, Global Ecology and Biogeography). Csoportunk széles körű
nemzetközi kapcsolatokat ápol, lehetőség van külföldi (elsősorban brit)
kutatókkal és hallgatókkal együtt dolgozni. A következő állatcsoportokkal kapcsolatos vizsgálatokhoz lehet csatlakozni:
Porcos- és csontoshalak
Kétéltűek, hüllők
EmlősökKapcsolat: Vági Balázs, bi.vagi@gmail.com
-
Terepi kutatási témák, amikhez lehet csatlakozni:
Herpetofaunisztikai térképezés és hosszú távú monitoring a Körös-Maros Nemzeti Park területein
Hódok élőhelykonstruáló szerepének hatása a herpetofaunára
Rákosi viperával kapcsolatos témák a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területein - a témákkal kapcsolatos belső témavezetést vállalom.
További, önálló terepi munkavégzéssel járó herpetológiai témákra nyitott vagyok.
Kapcsolat: Vági Balázs, bi.vagi@gmail.com
-
-
Hazánkban a nedves gyepterületek (mocsárrétek, kaszálórétek) értékes élőhelyek, amelyek számos értékes növény- és állatfaj fennmaradását biztosítják. Ezeken az élőhelyeken, az avarszintben élő fajok általában a kiegyensúlyozott, a növényzet által pufferelt körülményekhez alkalmazkodtak, sokuk kifejezetten szűktűrésű. Az élőhelyek jelentős részén aktív mezőgazdálkodás zajlik. A kaszálás és szárzúzás során az élőhelyek jellemzői hirtelen és huzamosan megváltoznak. A növényzet eltávolításával megváltozik az élőhely struktúrája és megváltoznak a mikroklimatikus viszonyok is. A beavatkozások során drasztikus változások következnek be az élőhely tulajdonságaiban, ezért az eredetihez képest csökken a diverzitás és a fajok egyedszáma is.
Vizsgálatunk során arra keressük a választ, hogy a kezelések hogyan hatnak az avarlakó csigaközösségekre, az élőhely mely jellemzőinek változása van hatással rájuk, illetve a kaszálás és a szárzúzás hatásai mennyire térnek el egymástól. Cél, hogy a kezelések esetleges negatív hatásai alapján javaslatot tegyünk a természetvédelmi szempontból kedvezőbb gazdálkodási módszerek alkalmazására.
A vizsgálat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Eger vonzáskörzetében fekvő élőhelyen fog zajlani, május-szeptember közötti időszakban. Kiemelt terepi feladat a vizsgálati területen történő avarminta vételezés, a növényzet struktúrájának vizsgálata és mikroklíma adatok felvételezése. Ez a megadott időszakban néhány hetente 1-1 napot vesz igénybe. Előnyt jelent, ha valaki a környéken lakik, mert a terepnap hajnalban kezdődik.
Érdeklődni lehet:
Farkas Roland, Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola, doktorandusz: farkasro@yahoo.com; Tel: 30/63-75-149
Barta Zoltán, egyetemi tanár, DE Evolúciós Állattan: barta.zoltan@science.unideb.hu
Bán Miklós, egyetemi adjunktus, DE Evolúciós Állattan: banm@vocs.unideb.hu
-
-
-
A kutatás során arra vagyunk kiváncsiak, hogy a viráglátogató egyenesszárnyú fajok végeznek-e tényleges beporzást. A viráglátogatást terepi megfigyelésekkel (fotó-dokumentáció) és illatanyagcsapdázással, a feltételezhető beporzó tevékenység igazolását laboratóriumi tenyészetekben vizsgálhatjuk.
Vizsgálható az is, hogy a viráglátogató egyenesszárnyú fajok testfelszínén tapad-e pollen, ha igen, mennyi, és a pollen alapján meghatározható az adott növényfaj is.
A projekt a MÉK Növényvedelmi Intézetével együttműködve valósitható meg.
A programhoz várjuk szak- és/vagy diplomadolgozók jelenkezését.
Információ: Dr. Rácz István András
e-mail: racz.istvan@science.unideb.hu
