KURZUSLEÍRÁS

 

2023/2024. tanév

2. félév

 

A tantárgy neve:                   Az EU intézményrendszere és szakpolitikái

Tantárgyfelelős:                    Dr. Berényi Zoltán

Oktató:                                     Dr. Berényi Zoltán

Óraszám:                                 45

Kreditérték:                          5

Számonkérés módja:            kollokvium

 

A tantárgy leírása:

 

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az európai integráció folyamatával, az integrációs folyamat legfontosabb jellemvonásaival. A politikatörténeti vonatkozások mellett külön hangsúlyt kap a különböző integrációs elméletek bemutatása.

Témakörök:

A tantárgy az európai integráció intézményrendszerét mutatja be. A hallgatók megismerhetik az intézményrendszer kialakulásának folyamatát, az egyes intézmények struktúráját, hatáskörét és működését. Az európai integráció hatáskörébe tartozó fontosabb szakpolitikai folyamatok elemzése során a hallgatók megismerhetik az Európai Unióban lejátszódó politikai folyamatok fő sajátosságait.

 Témakörök:

 

  1. Az európai integrálódás folyamata, nemzetközi szervezetek, integrációelméletek
  2. Az EU szupranacionális szerveződésének sajátos vonásai,
  3. Az Európai Unió intézményi struktúrája
  4. Az Európai Bizottság
  5. Az Európai Tanács
  6. A Miniszterek Tanácsa
  7. Az Európai Parlament
  8. Az Európai Bíróság, az EU jogrendszere
  9. Az Európai Központi Bank
  10. A szakpolitika fogalma, a szakpolitika kialakulásának rövid történeti áttekintése.
  11. A szakpolitika kialakításának szakaszolása
  12. A gazdasági és monetáris unió
  13. A Közös Agrárpolitika
  14. A regionális politika és a fejlesztési alapok

 

 

A vizsga anyaga:

Az órákon előadott anyag, a kiadott szakirodalom, valamint a teljes elektronikus tananyag tartalma.

Értékelés (félévközi ellenőrzések formája, év végi értékelés módja):

kollokvium, online szóbeli vizsga

Megjegyzés (feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint):

nincs

 

Kötelező irodalom:

Kende Tamás – Szűcs Tamás – Jeney Petra (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, 2017. Wolters Kluwer Kiadó

Ajánlott irodalom:

Blahó András (szerk.): Európai integrációs alapismeretek. Budapest, 2007. Aula Kiadó

H. Wallace - W. Wallace: Politikák születése az EU-ban I.-II. kötet, Pécs: Studia Europeana, 1999 

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest, 2007. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó

Bóka Éva: Az európai integráció – elméletek történelmi perspektívában. Budapest, 2008. Corvina Kiadó

 

Web:

Az Európai Unió hivatalos honlapja – http://europa.eu

Az Európai Unió kiadóhivatala – http://publications.europa.eu

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete – http://www.eu.hu

Európai Parlament Tájékoztatási Irodája – http://www.europarl.europa.eu/budapest/

EUvonal információs pont – http://www.euvonal.hu

Európa Szerver magyar nyelv_ adatbázis – http://euroinfo.hu

 

 

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretek és kompetenciák:

 

tudás

 „A politológus ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, alapos történeti ismeretekkel bír, érti a közgondolkodásnál mélyebb összefüggéseket. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik”

„A politológus elsajátította a politikatudomány alapvető fogalmait és a politikai elemzés tudományos módszereit”

„A politológus ismeretei birtokában értelmezni tudja a politika konfliktusos folyamatait, a pártok és érdekszervezetek tevékenységét, elemezni tudja a választásokat és a politikai döntéshozatali folyamatokat”

„A politológus rendszeres elméleti ismeretekkel rendelkezik a politikai tevékenység legfontosabb összetevőiről, ismeri a politika eszmetörténetét, az alapvető politikai elméleteket és ideológiákat”

„A politológus tisztában van a döntéshozatali folyamatok komplexitásával”

„A politológus tájékozott a politikai kultúra és tradíciók szerepéről”

 

képességek

 

„A politológus érti és használni képes szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven”

„Képes a politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, a politikai információk értékelésére”

„Képes politikai szakértői, elemzői feladatok ellátására”

„Képes a politikai problémák azonosítására, a döntéshozatali alternatívák értékelésére”

 

c) attitűd

 

„A politológus elkötelezett a jogállam és demokrácia, a társadalmi egyenlőség eszméi iránt”

„A politológus számára fontos a tárgyilagosság és a tolerancia, hogy a politika konfliktusos folyamataiban kellőképp eligazodjon”

„Követi szakmája fejlődését, az új felismeréseket, tényeket és tudományos következtetéseket megosztja környezetével”

„Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó és egyben kritikus az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben”

„Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire”

 

autonómia és felelősség

 

„A politológus  képes önmaga továbbképzésére, a megoldásokhoz szükséges új ismeretek és tudás megszerzésére”

„Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására”

„Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon”

 

 

A tantárgy tematikája a félév során változhat.

 

 

 

TANTÁRGYLEÍRÁS

 

 

TANTÁRGYLEÍRÁS

2021/2022. tanév

2. félév

 

 

A tantárgy neve:                Civil társadalom és mozgalmak

Tantágyfelelős:                  Dr. Berényi Zoltán

Oktató:                                 Dr. Berényi Zoltán

Óraszám:                             30

Kreditérték:                      5

Számonkérés módja:       kollokvium

 

Kurzusleírás

 A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek az alkotmányos demokrácia és a civil társadalom fogalmával. Választ kapnak arra a kérdésre, hogy jól működő demokrácia miért követeli meg erős civil társadalom létét. A kurzus történeti áttekintést ad a civil társadalom fejlődéséről, s elemzi, milyen tényezők akadályozzák az erős civil társadalom kialakulását 1989 után Magyarországon.

 

Témakörök:

  1. Bevezetés – a “civil” fogalom értelmezése
  2. A civil társadalom fogalmának 1989 előtti nyugat- és kelet-európai értelmezései (történeti áttekintés)
  3. A civil társadalom 1989 után értelmezett fogalmának kritikája – I. 
  4. A civil társadalom 1989 után értelmezett fogalmának kritikája – II.
  5. A. Koestler, K. Wilber, M. Edwards integrál-elmélete - I. 
  6. A. Koestler, K. Wilber, M. Edwards integrál-elmélete – II.
  7. A. Koestler, K. Wilber, M. Edwards integrál-elméletének kritikája és elemzési célokra történő felhasználás érdekében történő módosítása
  8. A civil társadalom normatív definíciójának megalkotása a módosított integrál-elmélet felhasználásával
  9. A demokrácia-elméletek és kritikájuk
  10.  A demokratikus politikai rendszer hatékonyságának lehetséges indikátorai: az elit-központú determinizmus és ennek kritikája
  11. A demokratikus politikai rendszer hatékonyságának lehetséges indikátorai: az intézmény-központú determinizmus és ennek kritikája
  12. A civil társadalom erőssége Magyarországon 1989 előtt
  13. A civil társadalom erőssége az 1989 utáni Magyarországon
  14. A civil társadalom és a demokrácia minősége Magyarországon

 

Vizsgára bocsátás feltételei:

A kurzus anyagának elsajátítása. Az órákon való rendszeres és aktív részvétel, a kurzus e-tananyagában ismertetett ismeretanyag elsajátítása, a kiadott szakirodalom elolvasása a jegy megszerzésének feltétele. A kurzus anyagát tartalmazó teljes e-tananyag a Debreceni Egyetem e-learning rendszerébe való belépés után, a kurzus oldalán található utasításokat követve érhető el. Az órákon való részvétel kötelező, maximum 3 igazolt hiányzás megengedett.

Értékelés (félévközi ellenőrzések formája, év végi értékelés módja):

kollokvium, online szóbeli vizsga

 

Kötelező irodalom:

Berényi Z. (2022). Demokrácia, demokratizálódás, civil társadalom, Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó

Szabó M. (2004). Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom. Budapest: Századvég Kiadó.

Ajánlott irodalom:

Berényi, Z. (1999. Constitutional Democracy and Civil Society in Post-Communist Hungary. Budapest: Hungarian Academy of Science – IPS

Hall, J. A. (1995). Civil Society. Theory, History, Comparison. Cambridge - Oxford: Polity Press

Cox. T., and Vass, L. (1993). ‘Civil Society and Interest Representation in Hungarian Political Development’, in A. Ágh (ed.) Hungary: The Politics of Transition, Budapest: Akadémia. pp. 153-179.

 

 


 

 

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretek és kompetenciák:

 

tudás

 

„A politológus ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, alapos történeti ismeretekkel bír, érti a közgondolkodásnál mélyebb összefüggéseket. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik”

„A politológus elsajátította a politikatudomány alapvető fogalmait és a politikai elemzés tudományos módszereit”

„A politológus ismeretei birtokában értelmezni tudja a politika konfliktusos folyamatait, a pártok és érdekszervezetek tevékenységét, elemezni tudja a választásokat és a politikai döntéshozatali folyamatokat”

„A politológus rendszeres elméleti ismeretekkel rendelkezik a politikai tevékenység legfontosabb összetevőiről, ismeri a politika eszmetörténetét, az alapvető politikai elméleteket és ideológiákat”

„A politológus tisztában van a döntéshozatali folyamatok komplexitásával”

„A politológus tájékozott a politikai kultúra és tradíciók szerepéről”

 

b) képességek

 

„A politológus érti és használni képes szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven”

„Képes a politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, a politikai információk értékelésére”

„Képes politikai szakértői, elemzői feladatok ellátására”

„Képes a politikai problémák azonosítására, a döntéshozatali alternatívák értékelésére”

 

c) attitűd

 

„A politológus elkötelezett a jogállam és demokrácia, a társadalmi egyenlőség eszméi iránt”

„A politológus számára fontos a tárgyilagosság és a tolerancia, hogy a politika konfliktusos folyamataiban kellőképp eligazodjon”

„Követi szakmája fejlődését, az új felismeréseket, tényeket és tudományos következtetéseket megosztja környezetével”

„Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó és egyben kritikus az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben”

„Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire”

 

autonómia és felelősség

 

„A politológus  képes önmaga továbbképzésére, a megoldásokhoz szükséges új ismeretek és tudás megszerzésére”

„Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására”

„Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon”

  

A tantárgy tematikája a félév során változhat.

 

 

 

 

 

TANTÁRGYLEÍRÁS

2023/2024. tanév

2. félév

 

 

A tantárgy neve: Demokráciaelméletek és a nemzetközi demokratizálódás folyamata 

 

A tantárgy kreditértéke: 5

 

 

 

 

A tantárgy besorolásakötelező 

A tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Berényi Zoltán, oktató, egyetemi docens 

A tantárgy oktatásába bevont oktató(k), (név, beosztás, tud. fokozat):

Dr. Berényi Zoltán, oktató, egyetemi docens

A tanóra típusa: ea. / szem. / gyak. / konz. és óraszáma45 az adott félévben

A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb)

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 4.

Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -

 

Tantárgyleírás

A kurzus során a globális szintéren lejátszódó demokratizálódási folyamatot vizsgáljuk meg. 

 

Témakörök: 

 

Elemzési keretrendszer: a demokratizálódás terminológiája és magyarázó tényezők

A demokratizálódást magyarázó elméletek főbb típusai: a modernizációs iskola

A demokratizálódást magyarázó elméletek főbb típusai: a tranzicionista iskola

A demokratizálódást magyarázó elméletek főbb típusai: a strukturalista iskola

Demokratizálódás a “hosszú 19. században” - 1760-1919 

A modern demokráciák válsága - 1919-1945

Demokráciák Nyugat- és Dél-Európában - 1939-1989

Demokrácia az USA-ban 1945 után napjainkig

Demokrácia Ázsiában - I. - Miért tért el egymástól Kína és India politikai fejlődése

Demokratizálódás Ázsiában - II. - Dél-Korea és Tajvan

Demokratizálódás Közép-Kelet Európában

Demokratizálódás Oroszországban

Demokrácia és gazdasági átalakulás Kelet-Európában

 

2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező irodalom:

Bayer József – Boda Zsolt (szerk.) (2009): A rendszerváltás húsz éve: változások és válaszok. L'Harmattan, Budapest. 

Ajánlott irodalom:

D., Held (1996). Models of Democracy, Cambridge: Polity Press

D. Potter, D. Goldblatt, M. Kiloh, P. Lewis (eds.) (1997) Democratization ISBN: 9780745618159

S. P., Huntington, (1991). The Third Wave: Democratization in the Late Twentieth Century, Norman: University of Oklahoma Press

Rueschmeyer, D., Stephens, E. and Stephens, J. (1992). Capitalist Development and Democracy, Cambridge, Polity Press

Rustow, D. (1970). Transitions to Democracy, Comparative Politics, vol2. Pp. 337-63.

 

Vizsgára bocsátás feltételei:

A kurzus anyagának elsajátítása. Az órákon való rendszeres és aktív részvétel, a kurzus e-tananyagában ismertetett ismeretanyag elsajátítása, a kiadott szakirodalom elolvasása a jegy megszerzésének feltétele. A kurzus anyagát tartalmazó teljes e-tananyag a Debreceni Egyetem e-learning rendszerébe való belépés után, a kurzus oldalán található utasításokat követve érhető el. Az órákon való részvétel kötelező, maximum 3 igazolt hiányzás megengedett.

 

Értékelés (félévközi ellenőrzések formája, év végi értékelés módja):

kollokvium, online szóbeli vizsga

-----

 

Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7.pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:

 

Tudás

 

„Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, alapos történeti ismeretekkel bír, érti a közgondolkodásnál mélyebb összefüggéseket. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik”

„Elsajátította a politikatudomány alapvető fogalmait és a politikai elemzés tudományos módszereit”

„Ismeretei birtokában értelmezni tudja a politika konfliktusos folyamatait, a pártok és érdekszervezetek tevékenységét, elemezni tudja a választásokat és a politikai döntéshozatali folyamatokat”

„Rendszeres elméleti ismeretekkel rendelkezik a politikai tevékenység legfontosabb összetevőiről, ismeri a politika eszmetörténetét, az alapvető politikai elméleteket és ideológiákat”

„Tisztában van a döntéshozatali folyamatok komplexitásával”

„Tájékozott a politikai kultúra és tradíciók szerepéről”

 

képességek

 

„A politológus érti és használni képes szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven”

„Képes a politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, a politikai információk értékelésére”

„Képes politikai szakértői, elemzői feladatok ellátására”

„Képes a politikai problémák azonosítására, a döntéshozatali alternatívák értékelésére”

 

attitűd

 

„Elkötelezett a jogállam és demokrácia, a társadalmi egyenlőség eszméi iránt”

„A politológus számára fontos a tárgyilagosság és a tolerancia, hogy a politika konfliktusos folyamataiban kellőképp eligazodjon”

 

 

 

A tantárgy tematikája a félév során változhat

 

 

 

 

TANTÁRGYLEÍRÁS

2021/2022. tanév

2. félév

 

A tantárgy neve:          Nemzetközi politikai gazdaságtan

Tantárgyfelelős:           Dr. Berényi Zoltán

Oktató:                            Dr. Berényi Zoltán

Óraszám:                        30

Kreditérték:                  3

Számonkérés módja:   kollokvium

  

A tantárgy leírása:

A kurzus során a nemzetközi gazdasági térben lezajló folyamatokat, s ezek államokon belüli politikai folyamatokra, gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását vizsgálunk meg. 

A félév során először a nemzetközi politikai gazdaságtan történelmi és elméleti alapjai tekintjük át. Ezt követően a világgazdasági és kereskedelmi rendszerben bekövetkezett változásokat vizsgáljuk meg. Befejezésül a nemzetközi politikai gazdaságtan olyan kérdéseit tekintjük át, mint a szegénység és egyenlőtlenség, fejlődés és fejletlenség, gazdasági növekedés.     


Témakörök

 

I.

 

A nemzetközi politikai gazdaságtan  – elméleti megközelítések

 

A nemzetközi politikai gazdaságtan, mint tudományág

1.

Hagyományos megközelítések

2.

Együttműködés és koordináció

3.

A nemzetközi kereskedelmi rendszer kialakulása I.

4.

 II.

 

A nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendszer kialakulása és változásai 

 

A nemzetközi kereskedelmi rendszer kialakulása II.

5.

Világgazdasági változások: az 1970-es és az 1980-as évek

6.

Világgazdasági változások: az 1990-es és a 2000-es évek

7.

 III.

 

A nemzetközi politikai gazdaságtan versengő elméleti irányzatai

 

A merkantilizmus / etatizmus és a gazdasági liberalizmus előzményei

8.

Fejlettség és fejletlenség a világgazdaságban I. A liberális modernizáció-elmélet

9.

Fejlettség és fejletlenség a világgazdaságban II. A strukturalista fejlődéselmélet

10.

Fejlettség és fejletlenség a világgazdaságban III. A radikális baloldali elmélet

11.

Fejlettség és fejletlenség a világgazdaságban VI. A merkantilista elmélet

12.

Fejlettség és fejletlenség a világgazdaságban V. A neoliberális elmélet

13.

Aszimmetriák, transznacionalizálódás és a hatalom kérdése a világgazdaságban

14.

 

 

Vizsgára bocsátás feltételei:

A kurzus anyagának elsajátítása. Az órákon való rendszeres és aktív részvétel, a kurzus e-tananyagában ismertetett ismeretanyag elsajátítása, a kiadott szakirodalom elolvasása a jegy megszerzésének feltétele. A kurzus teljes anyagát tartalmazó e-tananyag a Debreceni Egyetem e-learning rendszerébe való belépés után, a kurzus oldalán található utasításokat követve érhető el. Az órákon való részvétel kötelező, maximum 3 igazolt hiányzás megengedett.

Értékelés (félévközi ellenőrzések formája, év végi értékelés módja):

kollokvium, írásbeli vizsga

Megjegyzés (feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint):

nincs

 

Kötelező irodalom:

R. Gilpin (2004): Nemzetközi politikai gazdaságtan. Bucipe Kiadó.

 Ajánlott irodalom:

D. Held et al. (1999): Global Transformations: Politics, Economics, Culture. Oxford: Polity Press

J. Ravenhill (ed.) (2008): Global Political Economy. Oxford: Oxford University Press

Ngaire Woods (2001) ‘International Political Economy in an Age of Globalization’, in John Bayliss and Steve Smith (eds.) The Globalization of World Politics: An Introduction to International Relations (3rd edition), Oxford: Oxford University Press

David Held and Tony McGrew, David Goldblatt and Jonathan Perraton (1999), Global Transformations: Politics, Economics, Culture, Oxford: Polity Press