KURZUSLEÍRÁS
2023/2024. tanév
2. félév
A tantárgy neve: Az EU intézményrendszere és szakpolitikái
Tantárgyfelelős: Dr. Berényi Zoltán
Oktató: Dr. Berényi Zoltán
Óraszám: 45
Kreditérték: 5
Számonkérés módja: kollokvium
A tantárgy leírása:
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az európai integráció folyamatával, az integrációs folyamat legfontosabb jellemvonásaival. A politikatörténeti vonatkozások mellett külön hangsúlyt kap a különböző integrációs elméletek bemutatása.
Témakörök:
A tantárgy az európai integráció intézményrendszerét mutatja be. A hallgatók megismerhetik az intézményrendszer kialakulásának folyamatát, az egyes intézmények struktúráját, hatáskörét és működését. Az európai integráció hatáskörébe tartozó fontosabb szakpolitikai folyamatok elemzése során a hallgatók megismerhetik az Európai Unióban lejátszódó politikai folyamatok fő sajátosságait.
Témakörök:
- Az európai integrálódás folyamata, nemzetközi szervezetek, integrációelméletek
- Az EU szupranacionális szerveződésének sajátos vonásai,
- Az Európai Unió intézményi struktúrája
- Az Európai Bizottság
- Az Európai Tanács
- A Miniszterek Tanácsa
- Az Európai Parlament
- Az Európai Bíróság, az EU jogrendszere
- Az Európai Központi Bank
- A szakpolitika fogalma, a szakpolitika kialakulásának rövid történeti áttekintése.
- A szakpolitika kialakításának szakaszolása
- A gazdasági és monetáris unió
- A Közös Agrárpolitika
- A regionális politika és a fejlesztési alapok
A vizsga anyaga:
Az órákon előadott anyag, a kiadott szakirodalom, valamint a teljes elektronikus tananyag tartalma.
Értékelés (félévközi ellenőrzések formája, év végi értékelés módja):
kollokvium, online szóbeli vizsga
Megjegyzés (feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint):
nincs
Kötelező irodalom:
Kende Tamás – Szűcs Tamás – Jeney Petra (szerk.): Európai közjog és politika. Budapest, 2017. Wolters Kluwer Kiadó
Ajánlott irodalom:
Blahó András (szerk.): Európai integrációs alapismeretek. Budapest, 2007. Aula Kiadó
H. Wallace - W. Wallace: Politikák születése az EU-ban I.-II. kötet, Pécs: Studia Europeana, 1999
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest, 2007. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó
Bóka Éva: Az európai integráció – elméletek történelmi perspektívában. Budapest, 2008. Corvina Kiadó
Web:
Az Európai Unió hivatalos honlapja – http://europa.eu
Az Európai Unió kiadóhivatala – http://publications.europa.eu
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete – http://www.eu.hu
Európai Parlament Tájékoztatási Irodája – http://www.europarl.europa.eu/budapest/
EUvonal információs pont – http://www.euvonal.hu
Európa Szerver magyar nyelv_ adatbázis – http://euroinfo.hu
A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretek és kompetenciák:
tudás
„A politológus ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, alapos történeti ismeretekkel bír, érti a közgondolkodásnál mélyebb összefüggéseket. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik”
„A politológus elsajátította a politikatudomány alapvető fogalmait és a politikai elemzés tudományos módszereit”
„A politológus ismeretei birtokában értelmezni tudja a politika konfliktusos folyamatait, a pártok és érdekszervezetek tevékenységét, elemezni tudja a választásokat és a politikai döntéshozatali folyamatokat”
„A politológus rendszeres elméleti ismeretekkel rendelkezik a politikai tevékenység legfontosabb összetevőiről, ismeri a politika eszmetörténetét, az alapvető politikai elméleteket és ideológiákat”
„A politológus tisztában van a döntéshozatali folyamatok komplexitásával”
„A politológus tájékozott a politikai kultúra és tradíciók szerepéről”
képességek
„A politológus érti és használni képes szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven”
„Képes a politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, a politikai információk értékelésére”
„Képes politikai szakértői, elemzői feladatok ellátására”
„Képes a politikai problémák azonosítására, a döntéshozatali alternatívák értékelésére”
c) attitűd
„A politológus elkötelezett a jogállam és demokrácia, a társadalmi egyenlőség eszméi iránt”
„A politológus számára fontos a tárgyilagosság és a tolerancia, hogy a politika konfliktusos folyamataiban kellőképp eligazodjon”
„Követi szakmája fejlődését, az új felismeréseket, tényeket és tudományos következtetéseket megosztja környezetével”
„Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó és egyben kritikus az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben”
„Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire”
autonómia és felelősség
„A politológus képes önmaga továbbképzésére, a megoldásokhoz szükséges új ismeretek és tudás megszerzésére”
„Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására”
„Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon”
A tantárgy tematikája a félév során változhat.
- Oktató: Dr. Berényi Zoltán
TANTÁRGYLEÍRÁS
TANTÁRGYLEÍRÁS
2021/2022. tanév
2. félév
A tantárgy neve: Civil társadalom és mozgalmak
Tantágyfelelős: Dr. Berényi Zoltán
Oktató: Dr. Berényi Zoltán
Óraszám: 30
Kreditérték: 5
Számonkérés módja: kollokvium
Kurzusleírás
A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek az alkotmányos demokrácia és a civil társadalom fogalmával. Választ kapnak arra a kérdésre, hogy jól működő demokrácia miért követeli meg erős civil társadalom létét. A kurzus történeti áttekintést ad a civil társadalom fejlődéséről, s elemzi, milyen tényezők akadályozzák az erős civil társadalom kialakulását 1989 után Magyarországon.
Témakörök:
- Bevezetés – a “civil” fogalom értelmezése
- A civil társadalom fogalmának 1989 előtti nyugat- és kelet-európai értelmezései (történeti áttekintés)
- A civil társadalom 1989 után értelmezett fogalmának kritikája – I.
- A civil társadalom 1989 után értelmezett fogalmának kritikája – II.
- A. Koestler, K. Wilber, M. Edwards integrál-elmélete - I.
- A. Koestler, K. Wilber, M. Edwards integrál-elmélete – II.
- A. Koestler, K. Wilber, M. Edwards integrál-elméletének kritikája és elemzési célokra történő felhasználás érdekében történő módosítása
- A civil társadalom normatív definíciójának megalkotása a módosított integrál-elmélet felhasználásával
- A demokrácia-elméletek és kritikájuk
- A demokratikus politikai rendszer hatékonyságának lehetséges indikátorai: az elit-központú determinizmus és ennek kritikája
- A demokratikus politikai rendszer hatékonyságának lehetséges indikátorai: az intézmény-központú determinizmus és ennek kritikája
- A civil társadalom erőssége Magyarországon 1989 előtt
- A civil társadalom erőssége az 1989 utáni Magyarországon
- A civil társadalom és a demokrácia minősége Magyarországon
Vizsgára bocsátás feltételei:
A kurzus anyagának elsajátítása. Az órákon való rendszeres és aktív részvétel, a kurzus e-tananyagában ismertetett ismeretanyag elsajátítása, a kiadott szakirodalom elolvasása a jegy megszerzésének feltétele. A kurzus anyagát tartalmazó teljes e-tananyag a Debreceni Egyetem e-learning rendszerébe való belépés után, a kurzus oldalán található utasításokat követve érhető el. Az órákon való részvétel kötelező, maximum 3 igazolt hiányzás megengedett.
Értékelés (félévközi ellenőrzések formája, év végi értékelés módja):
kollokvium, online szóbeli vizsga
Kötelező irodalom:
Berényi Z. (2022). Demokrácia, demokratizálódás, civil társadalom, Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó
Szabó M. (2004). Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom. Budapest: Századvég Kiadó.
Ajánlott irodalom:
Berényi, Z. (1999. Constitutional Democracy and Civil Society in Post-Communist Hungary. Budapest: Hungarian Academy of Science – IPS
Hall, J. A. (1995). Civil Society. Theory, History, Comparison. Cambridge - Oxford: Polity Press
Cox. T., and Vass, L. (1993). ‘Civil Society and Interest Representation in Hungarian Political Development’, in A. Ágh (ed.) Hungary: The Politics of Transition, Budapest: Akadémia. pp. 153-179.
A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretek és kompetenciák:
tudás
„A politológus ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, alapos történeti ismeretekkel bír, érti a közgondolkodásnál mélyebb összefüggéseket. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik”
„A politológus elsajátította a politikatudomány alapvető fogalmait és a politikai elemzés tudományos módszereit”
„A politológus ismeretei birtokában értelmezni tudja a politika konfliktusos folyamatait, a pártok és érdekszervezetek tevékenységét, elemezni tudja a választásokat és a politikai döntéshozatali folyamatokat”
„A politológus rendszeres elméleti ismeretekkel rendelkezik a politikai tevékenység legfontosabb összetevőiről, ismeri a politika eszmetörténetét, az alapvető politikai elméleteket és ideológiákat”
„A politológus tisztában van a döntéshozatali folyamatok komplexitásával”
„A politológus tájékozott a politikai kultúra és tradíciók szerepéről”
b) képességek
„A politológus érti és használni képes szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven”
„Képes a politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, a politikai információk értékelésére”
„Képes politikai szakértői, elemzői feladatok ellátására”
„Képes a politikai problémák azonosítására, a döntéshozatali alternatívák értékelésére”
c) attitűd
„A politológus elkötelezett a jogállam és demokrácia, a társadalmi egyenlőség eszméi iránt”
„A politológus számára fontos a tárgyilagosság és a tolerancia, hogy a politika konfliktusos folyamataiban kellőképp eligazodjon”
„Követi szakmája fejlődését, az új felismeréseket, tényeket és tudományos következtetéseket megosztja környezetével”
„Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó és egyben kritikus az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben”
„Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire”
autonómia és felelősség
„A politológus képes önmaga továbbképzésére, a megoldásokhoz szükséges új ismeretek és tudás megszerzésére”
„Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására”
„Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon”
A tantárgy tematikája a félév során változhat.
- Oktató: Dr. Berényi Zoltán
TANTÁRGYLEÍRÁS
2023/2024. tanév
2. félév
A tantárgy neve: Demokráciaelméletek és a nemzetközi demokratizálódás folyamata
A tantárgy kreditértéke: 5 |
|
A tantárgy besorolása: kötelező |
|
A tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Berényi Zoltán, oktató, egyetemi docens |
|
A tantárgy oktatásába bevont oktató(k), (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Berényi Zoltán, oktató, egyetemi docens |
|
A tanóra típusa: ea. / szem. / gyak. / konz. és óraszáma: 45 az adott félévben |
|
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): |
|
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 4. |
|
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): - |
|
Tantárgyleírás: |
|
A kurzus során a globális szintéren lejátszódó demokratizálódási folyamatot vizsgáljuk meg.
Témakörök:
Elemzési keretrendszer: a demokratizálódás terminológiája és magyarázó tényezők A demokratizálódást magyarázó elméletek főbb típusai: a modernizációs iskola A demokratizálódást magyarázó elméletek főbb típusai: a tranzicionista iskola A demokratizálódást magyarázó elméletek főbb típusai: a strukturalista iskola Demokratizálódás a “hosszú 19. században” - 1760-1919 A modern demokráciák válsága - 1919-1945 Demokráciák Nyugat- és Dél-Európában - 1939-1989 Demokrácia az USA-ban 1945 után napjainkig Demokrácia Ázsiában - I. - Miért tért el egymástól Kína és India politikai fejlődése Demokratizálódás Ázsiában - II. - Dél-Korea és Tajvan Demokratizálódás Közép-Kelet Európában Demokratizálódás Oroszországban Demokrácia és gazdasági átalakulás Kelet-Európában
|
|
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN) |
|
Kötelező irodalom: Bayer József – Boda Zsolt (szerk.) (2009): A rendszerváltás húsz éve: változások és válaszok. L'Harmattan, Budapest. Ajánlott irodalom: D., Held (1996). Models of Democracy, Cambridge: Polity Press D. Potter, D. Goldblatt, M. Kiloh, P. Lewis (eds.) (1997) Democratization ISBN: 9780745618159 S. P., Huntington, (1991). The Third Wave: Democratization in the Late Twentieth Century, Norman: University of Oklahoma Press Rueschmeyer, D., Stephens, E. and Stephens, J. (1992). Capitalist Development and Democracy, Cambridge, Polity Press Rustow, D. (1970). Transitions to Democracy, Comparative Politics, vol2. Pp. 337-63. |
|
Vizsgára bocsátás feltételei: A kurzus anyagának elsajátítása. Az órákon való rendszeres és aktív részvétel, a kurzus e-tananyagában ismertetett ismeretanyag elsajátítása, a kiadott szakirodalom elolvasása a jegy megszerzésének feltétele. A kurzus anyagát tartalmazó teljes e-tananyag a Debreceni Egyetem e-learning rendszerébe való belépés után, a kurzus oldalán található utasításokat követve érhető el. Az órákon való részvétel kötelező, maximum 3 igazolt hiányzás megengedett.
Értékelés (félévközi ellenőrzések formája, év végi értékelés módja): kollokvium, online szóbeli vizsga -----
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7.pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
|
|
Tudás
„Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, alapos történeti ismeretekkel bír, érti a közgondolkodásnál mélyebb összefüggéseket. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik” „Elsajátította a politikatudomány alapvető fogalmait és a politikai elemzés tudományos módszereit” „Ismeretei birtokában értelmezni tudja a politika konfliktusos folyamatait, a pártok és érdekszervezetek tevékenységét, elemezni tudja a választásokat és a politikai döntéshozatali folyamatokat” „Rendszeres elméleti ismeretekkel rendelkezik a politikai tevékenység legfontosabb összetevőiről, ismeri a politika eszmetörténetét, az alapvető politikai elméleteket és ideológiákat” „Tisztában van a döntéshozatali folyamatok komplexitásával” „Tájékozott a politikai kultúra és tradíciók szerepéről”
képességek
„A politológus érti és használni képes szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven” „Képes a politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, a politikai információk értékelésére” „Képes politikai szakértői, elemzői feladatok ellátására” „Képes a politikai problémák azonosítására, a döntéshozatali alternatívák értékelésére”
attitűd
„Elkötelezett a jogállam és demokrácia, a társadalmi egyenlőség eszméi iránt” „A politológus számára fontos a tárgyilagosság és a tolerancia, hogy a politika konfliktusos folyamataiban kellőképp eligazodjon” |
A tantárgy tematikája a félév során változhat
- Oktató: Dr. Berényi Zoltán
TANTÁRGYLEÍRÁS
2021/2022. tanév
2. félév
A tantárgy neve: Nemzetközi politikai gazdaságtan
Tantárgyfelelős: Dr. Berényi Zoltán
Oktató: Dr. Berényi Zoltán
Óraszám: 30
Kreditérték: 3
Számonkérés módja: kollokvium
A tantárgy leírása:
A kurzus során a nemzetközi gazdasági térben lezajló folyamatokat, s ezek államokon belüli politikai folyamatokra, gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását vizsgálunk meg.
A félév során először a nemzetközi politikai gazdaságtan történelmi és elméleti alapjai tekintjük át. Ezt követően a világgazdasági és kereskedelmi rendszerben bekövetkezett változásokat vizsgáljuk meg. Befejezésül a nemzetközi politikai gazdaságtan olyan kérdéseit tekintjük át, mint a szegénység és egyenlőtlenség, fejlődés és fejletlenség, gazdasági növekedés.
Témakörök |
|
I. |
|
A nemzetközi politikai gazdaságtan – elméleti megközelítések |
|
A nemzetközi politikai gazdaságtan, mint tudományág |
1. |
Hagyományos megközelítések |
2. |
Együttműködés és koordináció |
3. |
A nemzetközi kereskedelmi rendszer kialakulása I. |
4. |
II. |
|
A nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendszer kialakulása és változásai |
|
A nemzetközi kereskedelmi rendszer kialakulása II. |
5. |
Világgazdasági változások: az 1970-es és az 1980-as évek |
6. |
Világgazdasági változások: az 1990-es és a 2000-es évek |
7. |
III. |
|
A nemzetközi politikai gazdaságtan versengő elméleti irányzatai |
|
A merkantilizmus / etatizmus és a gazdasági liberalizmus előzményei |
8. |
Fejlettség és fejletlenség a világgazdaságban I. A liberális modernizáció-elmélet |
9. |
Fejlettség és fejletlenség a világgazdaságban II. A strukturalista fejlődéselmélet |
10. |
Fejlettség és fejletlenség a világgazdaságban III. A radikális baloldali elmélet |
11. |
Fejlettség és fejletlenség a világgazdaságban VI. A merkantilista elmélet |
12. |
Fejlettség és fejletlenség a világgazdaságban V. A neoliberális elmélet |
13. |
Aszimmetriák, transznacionalizálódás és a hatalom kérdése a világgazdaságban |
14. |
Vizsgára bocsátás feltételei:
A kurzus anyagának elsajátítása. Az órákon való rendszeres és aktív részvétel, a kurzus e-tananyagában ismertetett ismeretanyag elsajátítása, a kiadott szakirodalom elolvasása a jegy megszerzésének feltétele. A kurzus teljes anyagát tartalmazó e-tananyag a Debreceni Egyetem e-learning rendszerébe való belépés után, a kurzus oldalán található utasításokat követve érhető el. Az órákon való részvétel kötelező, maximum 3 igazolt hiányzás megengedett.
Értékelés (félévközi ellenőrzések formája, év végi értékelés módja):
kollokvium, írásbeli vizsga
Megjegyzés (feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint):
nincs
Kötelező irodalom:
R. Gilpin (2004): Nemzetközi politikai gazdaságtan. Bucipe Kiadó.
Ajánlott irodalom:
D. Held et al. (1999): Global Transformations: Politics, Economics, Culture. Oxford: Polity Press
J. Ravenhill (ed.) (2008): Global Political Economy. Oxford: Oxford University Press
Ngaire Woods (2001) ‘International Political Economy in an Age of Globalization’, in John Bayliss and Steve Smith (eds.) The Globalization of World Politics: An Introduction to International Relations (3rd edition), Oxford: Oxford University Press
David Held and Tony McGrew, David Goldblatt and Jonathan Perraton (1999), Global Transformations: Politics, Economics, Culture, Oxford: Polity Press
- Oktató: Dr. Berényi Zoltán