1. Óramegbeszélés, gazdaságtörténeti bevezetés
Ajánlott irodalom: Fónagy Zoltán: A bomló feudalizmus gazdasága. és Kövér György: Piaci hullámzások és gazdasági növekedés. In: Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Budapest, 2003. 26–56., 327–359.
2. Elméletek
Kötelező irodalom: Kosáry Domokos: A magyarországi ipar és a bécsi gazdaságpolitika. In: Uő: Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867. Budapest, 1990. 74–81. és
Kövér György: Értelmezési keretek. In: Gyáni Gábor–Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 2002. 11–37.
Ajánlott irodalom:
Berzeviczy Gergely: Magyarország kereskedelméről és iparáról. (1797) Közli: Gávai Gaal Jenő: Berzeviczy Gergely élete és művei. Budapest, 1902. Második rész, 183–254.
Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest, 1922. 270–276.
Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev: A gazdasági fejlődés hosszú hullámai. Történelmi Szemle 23 (1980) 2. 241–269.
3. Mezőgazdaság
Kötelező irodalom: Orosz István: A magyar mezőgazdaság helye Európában a 19. század első felében. Történelmi Szemle 63 (2011) 1. sz. 85–102.
Ajánlott irodalom:
Orosz István: Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben. In: Magyarország története 1848–1890. Magyarország története tíz kötetben. 6/2. kötet. Főszerk. Kovács Endre. Budapest, 1979.1039–1117.
Gunst Péter: A mezőgazdaság átalakulása. In: Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Budapest, 1999. 211–221.
Fónagy Zoltán: A természet legyőzése vagy ökológiai katasztrófa? Ember és környezete a 19. századi Magyarországon. A hétköznapi élet története blog. Szerk. Fónagy Zoltán.
4. Ipar és közlekedés
Kötelező irodalom: Katus László: Hagyományos és átalakuló gazdaság. In: Uő.: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711–1914. Pécs, 2021. 171–181. és Uő. Az ipar fejlődése. In: Magyarország története tíz kötetben. 6/2. kötet. i. m. 1003–1038.
Ajánlott irodalom:
Kövér György: Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848–1914. Budapest, 1982. 174–228.
Frisnyák Zsuzsa: A magyar közlekedés krónikája, 1750–2000. Budapest, 2001. I–XXV.
Majdán János: Magyarország közlekedése. In: Magyarország történeti földrajza. 2. kötet. Szerk. Beluszky Pál. Budapest, 2008. 72–110.
Katus László: Szállítási forradalom Magyarországon a 19. században. In: Uő.: Sokszólamú történelem. Pécs, 2021. 204–213.
5. Kereskedelem és pénzrendszer
Kötelező irodalom: Katus László: Hagyományos és átalakuló gazdaság. In: Uő.: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711–1914. Pécs, 2021. 181–190. és Uő. A szolgáltató ágazatok fejlődése. In: Magyarország története tíz kötetben. 6/2. 968–1002.
Ajánlott irodalom:
Kövér György: Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848–1914. Budapest, 1982. 229–239.
Bácskai Vera–Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. 7–28.
Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Budapest, 1989. 14–49.
Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története 1836–1947. Budapest, 2000. 7–43.
Gál Zoltán: Pénzintézeti szolgáltatások; kereskedelem. In: Beluszky 2008. 17–72.
6. Zárthelyi dolgozat
7. Társadalomtörténeti bevezetés és értelmezési keretek
Ajánlott irodalom: Dobszay Tamás–Fónagy Zoltán: A rendi társadalom utolsó évtizedei. és Dobszay Tamás–Fónagy Zoltán: Magyarország társadalma a 19. század második felében. In: Gergely 2003. 57–125., 397–459.
Kötelező irodalom: Gyáni Gábor: Érvek a kettős struktúra elmélete ellen. Korall 3–4. (2001) tavasz–nyár. 221–231.
Ajánlott irodalom:
Katus László: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században Történelmi Szemle 1980. 2. sz. 270–288.
Deák Ágnes: „Nemzeti egyenjogúsítás”. Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon, 1849–1860. Budapest, 2000. 30–35.
Kövér György: Népesedés – időben, térben. In: Gyáni Gábor–Kövér György: Magyarország társadalomtörténete i. m. 38–69.
Weis István: A mai magyar társadalom. Budapest, 1930.
Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, 1934. 379–499.
Erdei Ferenc: A magyar társadalom. Kolozsvár, 1945.
8. Arisztokrácia – szocializáció és szerepkörök
Kötelező irodalom: Gyáni Gábor–Szilágyi Adrienn: Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon, 1700–1950. Budapest, 2024. 275–300., 399–441., 465–471.
Ajánlott irodalom:
Kéri Katalin: Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon. Pécs, 2018. 283–483.
Fónagy Zoltán: „Szülőnek lenni a szélesebb értelemben” – Főúri nevelés a Teleki-családban. A hétköznapi élet története blog. Szerk. Fónagy Zoltán.
Fónagy Zoltán: Az Akadémia alapító mecénásai. In: A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai. Szerk. Klement Judit. Budapest, 2024. 21–35.
9. Arisztokrácia – karrierutak
Kötelező irodalom: Gyáni–Szilágyi 2024. 197–255.
Ajánlott irodalom:
Oplatka András: Széchenyi István. Budapest, 2005. 211–244., 342–358.
Vári András: Urak és gazdászok. Arisztokrácia, agrárértelmiség és agrárius mozgalom Magyarországon 1821–1898. Budapest, 2009. 25–87., 205–207.
Brigovácz László: Főúri vasipari vállalkozók a reformkorban – Andrássy György példája. In: Arisztokrata életpályák és életviszonyok. Szerk. Papp Klára–Püski Levente. Debrecen, 2009. 145–164.
Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok – kancellár és kancellária a reformkor végén. Századok 146 (2012) 3. sz. 609–652.
Vagy bármely más 19. századi arisztokrata portré.
10. Hétköznapok – munka, család, szórakozás
Kötelező irodalom: Kósa László: A polgári társadalom korának művelődése I. In: Magyar művelődéstörténet. Szerk. Kósa László. Budapest, 2006. 337–378.
Ajánlott irodalom:
Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Budapest, 1989. 196–215.
A hétköznapi élet története blog. Szerk. Fónagy Zoltán. Például:
„Szülőim puritán szigort gyakoroltak” – A gyermek a hagyományos társadalomban.
„Volt ön már zöldben?” – A kirándulás és a nyaralás kezdetei a reformkorban.
„A kapun sem engedtek ki egyedül” – Családi élet és magánélet egy debreceni polgárlány naplójában.
„Oly számos családnál, mint az enyim” – Széchenyi mint mostohaapa.
11. Hétköznapok – bűnözés a 19. században.
Kötelező irodalom: Perényi Roland: Vadkelet, Csikágó? Bűnözés, erőszak és lőfegyverhasználat Budapesten, 1873–1945. Pécs, 2026. 40–52. és a Csemegi-kódex (1878. évi 5. tc.)
Ajánlott irodalom:
Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei. Budapest, 1995.
Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak–Amerikában. Kolozsvár, 1833. (X. fejezet: Büntetőtörvény feletti értekezések – Az Auburn és pennsylvaniai büntetőrendszer – Státus fogháza és a foglyokkal bánás)
Estók József: A magyar börtönügy arcképcsarnoka. Bölöni Farkas Sándor (1795–1842). Börtönügyi szemle 29. (2010) 2. sz. 79–84.
Népi hősök vagy közönséges rablók? Betyárvilág a 19. században. A hétköznapi élet története blog. Szerk. Fónagy Zoltán.
„Pestnek kimívelt zsiványai” – Bűn és bűnhődés a reformkori Pest-Budán. A hétköznapi élet története blog. Szerk. Fónagy Zoltán.
12. Zárthelyi dolgozat
13. Összefoglalás, értékelés.
A kurzus teljesítésének feltételei:
- aktív órai munka
- szakirodalmi referátum
- referátum egy választott témából
- Oktató: Dr. Czinege Szilvia
