A 20. század végén és a 21. század elején az államok nemzetközi önpozícionálásában egyre nagyobb hangsúly esik a kulturális diplomáciára, illetve az országmárkázó aktivitásokra és médiatartalmakra. Mindeközben a kritikus hangok a veszélyekre figyelmeztetnek: e globalizált kulturális és reputációs versengésben az országmárkázás folyamata többször standardizálttá és homogenizálttá válhat, ezért egyre kevésbé hangolható össze az adott ország lakosságának nemzeti identitását tápláló köznapi képzetekkel és gyakorlatokkal.

A kurzus e dilemmákat nemzetközi és magyar példákkal szemlélteti. A vizsgálódások középpontjában az a kérdés áll, hogy miként válhatnak eltérő műfajú médiatartalmak a nemzeti identitás (nemzeti büszkeség, összetartozás, honismeret) különleges és váratlan artikulációs formáivá – azaz spontán, nem tervezett és indirekt módon országmárkázó alkotásokká.

A kurzus abba ad betekintést, hogy milyen megoldások állnak rendelkezésre a cégek számára a vásárolt és szerzett médiafelületek mellett saját fejlesztésű tartalomgyártásra is. Központi téma, hogy ez miként növelheti -  lehetőségre fogékony - munkavállalók körében a szervezet iránt elköteleződést; egyúttal pedig milyen feszültség alakulhat ki a cégen belül közösségivé tett tartalomgyártás menedzselésében az önkéntesen aktivizálódó alkalmazottak szabadsága és a munkáltató érdekei közt.



A kurzus az illem, etikett, protokoll területeinek főbb aspektusaival foglalkozik. 

Cél nem csupán a viselkedéskultúra kötöttségeinek lajstromozása, hanem egyúttal megmutatni e szabályok helyzetfüggő, rugalmas alkalmazásának gyakorlati bölcsességét is. A kurzus tehát nem hivatásos protokollosokat képez; mindössze arra tanít, hogy ne legyünk restek folyamatosan (újra)tanulni az udvariasság és a protokollszerűség különféle módjait különböző élethelyzetek, kontextusokban és regiszterekben.

A tananyagban a hallgatók mikroelemzések és feladatok segítségével tanulják a viselkedéskultúra főbb területeinek szabályrendszerét.

A kurzus az illem, etikett, protokoll területeinek főbb aspektusaival foglalkozik. 

Cél nem csupán a viselkedéskultúra kötöttségeinek lajstromozása, hanem egyúttal megmutatni e szabályok helyzetfüggő, rugalmas alkalmazásának gyakorlati bölcsességét is. A kurzus tehát nem hivatásos protokollosokat képez; mindössze arra tanít, hogy ne legyünk restek folyamatosan (újra)tanulni az udvariasság és a protokollszerűség különféle módjait különböző élethelyzetek, kontextusokban és regiszterekben.

A tananyagban a hallgatók mikroelemzések és feladatok segítségével tanulják a viselkedéskultúra főbb területeinek szabályrendszerét.


Klasszikus tanulmányokra, példákra támaszkodva az esztétikai tapasztalat mibenlétét ragadjuk meg az esztétika, az irodalomtudomány és a médiatudomány kérdezési horizontjain. Az esztétikai tapasztalat túlmutat a művészet gyakorlásának történelmileg meghonosodott területén. Az esztétikai tapasztalatot ma újra hajlandóak vagyunk megtalálni a rítusban, a sportban, a parádéban, a népszerű kultúra médiumaiban, a test és a lakás díszítésében, a mozgalmas városi eseményekben, látványosságokban.

Főbb témakörk: esztétikai tapasztalat; rítusok, játékok, sport, opera, show, városi köztéri performance; a média- és tapasztalatfogalmak ötvözése; jelenlét, tapasztalat, interpretáció: idő, nyelv, médiatechnikák;
anyagiság, testi jelleg, folyamatjelleg és eseményszerűség, a beszédhang illékony anyaga; a hallás; a hang mediatizációja: értelem és érzék, szemantika és médiatechnika

A kurzus a marketingkommunikáció magyarországi történetének tükrében keresi a válaszokat arra, hogy egy-egy jellegzetes médiakörnyezetben milyen marketing és public relations megoldások tudnak közlésképesek (sikeresek) lenni az éppen aktuális médiafogyasztási szokásoktól és a kommunikáló szervezet kultúrájától függően. A vizsgálat kitér a marketing és a pr elméleti modelljeire, a marketingkommunikációs tartalomgyártás és tartalomfogyasztás szemiotikájára és szociológiájára, az eltérő médiakörnyezetekben megvalósulni képes médiapiacok kulturális, gazdasági és szabályozási összetevőire. Üzleti kommunikációs szempontból a ma működő kreatív megoldások feltárása is megértése a célunk. Médiatudományi szempontból viszont más hozadéka lesz az előadásnak: a marketingre a kreatív ipar ágazataként tekintünk, így a marketingkommunikációs aktivitások sikereit és bukásait a társadalmi értelemképzés szimbolikus jelentőségű eseteiként fogjuk fel. A régi megoldások digitalizálásait, a régi tartalmak újracsomagolásait a kulturális emlékezet megvalósulásaiként vesszük szemügyre, az újra bemutatások vagy a remixek körül kialakuló rajongói hálózatok pedig a digitális etnográfia eszközeivel közelítjük meg.

A kurzus a nyilvánosságot és a közbeszédet alakító diszkurzív szokásrendekbe kíván betekintést nyújtani. Döntően az online írott sajtó, s ezen belül a politikai kommunikáció, társadalmi issue-ek kezelése, valamint a (politika és kulturális) bulvár területéről hozott példák révén.

A tananyag első felében a hallgatók megismerkednek az elemzéshez szükséges szempontokkal, fogalmakkal és módszerekkel. Már a bevezető témakörök is tartalmaznak részelemzéseket.

Az anyag második felében a hallgatók további önálló elemzési feladatokat teljesítenek.


A kurzus a nyilvánosságot és a közbeszédet alakító diszkurzív szokásrendekbe kíván betekintést nyújtani. Döntően az online írott sajtó, s ezen belül a politikai kommunikáció, társadalmi issue-ek kezelése, valamint a (politika és kulturális) bulvár területéről hozott példák révén.

A tananyag első felében a hallgatók megismerkednek az elemzéshez szükséges szempontokkal, fogalmakkal és módszerekkel. Már a bevezető témakörök is tartalmaznak részelemzéseket.

Az anyag második felében a hallgatók további önálló elemzési feladatokat teljesítenek.


A hallgatóknak fel kell készülniük a médiaszereplés sokféle helyzetére. Megragadjuk a lehetőséget az utolsó félévben, hogy az eddig tanultak alapján gyakoroljuk, hogyan érdemes szóban hatékonyan kommunikálni. A helyzetgyakorlatok, prezentációk a személyes márka kitalálását és felépítését szolgálják.

Közben rendszerezzük a szervezeti arculat és imázs gondozásának, valamint a munkáltatói márkaépítésnek a jó gyakorlatait – építkezve az eddigi public relations tanulmányainkra. Hogyan menedzseli egy cég, egy szervezet, egy márka, egy közszereplő imázsát a péeres a képességekhez és a kultúrához legjobban illeszkedő stratégia megtalálásával, a megfelelő taktikai eszköztár alkalmazásával? Esettanulmányok elemzése során áttekintjük, hogy az arculat megalkotásának és kommunikációjának, a márkaépítésnek, a hírnév gondozásának, az imázs alakításának milyen marketingkommunikációs, pr kommunikációs és kreatív megoldásai segíthetik majdani munkánkat. Ez eddigi félévekben részletesen nem vett taktikai eszköztárra összpontosítunk.

A kreatív iparágakat, a médiapiacok működését, a média intézményrendszereit, továbbá az újságírást és a marketinget eddigi tanulmányaik során a hallgatóink döntően bölcsészet- és társadalomtudományi, menedzsment, technológiai, valamint ritkábban üzleti szempontok alapján közelítették meg. Ez a kurzus gazdaságtani betekintést nyújt a médiapiacok működésébe, a médiaszektorok közgazdasági jellemzőibe, a kínálati és keresleti sajátosságokba, az üzleti és szabályozási folyamatokba, a médiafogyasztási szokásaink változásaiba. Célunk, hogy a médiakörnyezetünk társadalmi beágyazottságát értelmezni tudjuk gazdaságtani és médiaszabályozási szempontok alapján is.

A szeminárium bevezetet a public relations területeibe, stratégiáiba és eszköztárába.

Megszerezhető kompetenciák: a public relations elméleti és gyakorlati alapjai, a szervezeti kommunikáció tudatos szervezése, tervezés szerepe, a bizalom felkeltése és ápolása a public relations eszközeivel, a public relations szerepe a szervezetek belső/külső kommunikációjában és a szervezeti arculat kialakításában.

Célunk, hogy a hallgatók megértsék, hogyan tagozódik be a public relations tevékenység egy szervezet mindennapi működésébe. Ennek szemléltetésére általunk megvalósított PR-kommunikációs aktivitásokat mutatunk be esettanulmány formájában, valamint aktualitásokat elemzünk.

A média fogékony az üzleti körök, a komfortos trendekre hivatkozó érdekcsoportok és a politikusok igényeire, így gyakori, hogy a hírmédiumok normálisnak állítanak be egy olyan rendszert, amelynek működtetői tudatosan szűkítik az ismereteinket, majd a végeredmény láttán szabályozásba fognak. A kurzus a propaganda és ideológia stratégiai alkalmazását vizsgálja a médiaiparban. Különbséget teszünk propaganda és politikai marketing között is. Cél, hogy a kultúratudomány és stratégiai profilkommunikáció szempontjai alapján vizsgáljuk a korporációk véleményformáló hatalmát. Ismerkedünk a gazdaság és a pénz kultúratudományi megközelítéseivel is.

Főbb témakörök, fogalmak: A mindennapi ügyesség korokon átívelő formáiról: stratégia, taktika, praktika. Propaganda és rábeszélés: történeti mintázatok, klasszikus példák, mostani fejlemények. Médiaipar, médiavállalatok, tartalomgyártók preferenciái. Tőke, kommunikációs technológia, a hírfogyasztás irányítása, a hírérték médiapolitikája.

In der relevanten Öffentlichkeit wahrgenommen zu werden, ist kein Hexenwerk. Das gelingt mit zielgerichteter Kommunikation. Das Seminar ist eine Einführung in die erfolgsentscheidenden Aspekte der Öffentlichkeitsbildung. Die Aufgabe von PR besteht darin, Meinungsbildungsprozesse, Trends und Entwicklungen frühzeitig zu erkennen und mit ihnen zu arbeiten. Der PR-Spezialist soll die Inhalte, die ein Unternehmen kommunizieren will, für die Zielgruppen nutzbringend aufbereiten. Planvolles und nachhaltiges Kommunizieren bildet das Fundament erfolgreicher PR-Arbeit.

Wir behandeln die wichtigsten Aspekte einer erfolgreichen Pressemitteilung, effizienter Umgang mit Medien und Agenturen. Wir diskutieren die Bausteine strategischer PR-Konzeption. Die Teilnehmer setzen sich mit Theorien, Modellen, strategischen Methoden und taktischen Instrumenten im Kontext von Kommunikationsmanagement auseinander. Sie erhalten einen intensiven, nachhaltigen und praxisnahen Einblick in die Details erfolgreicher Public Relations. Wir arbeiten mit Fallstudien zur Förderung des problemorientierten Lernens.

A tananyag az üzleti modell vászon elnevezésű cégelemzési módszert hasznosítja. Globális példák mellett debreceni kis-, közép- és nagyvállalatok jó gyakorlatait mutatja be. A feldolgozott esetek vállalkozók és munkavállalók tényleges élethelyzetei, melyekben találékonyság, kezdeményező erő és gyakorlati bölcsesség, vagyis innovatív gondolkodás érvényesült.

Hogyan újul meg egy szervezet? Hogyan találja meg benne a helyét a feladatvégző személy a cég fejlődése során? Hogyan alkalmazkodik újra és újra a megváltozó helyzetekhez a munkavégző és a döntéshozó?

A megújulni tudás képessége gyakorlással fejleszthető. Ezt segítik a tananyag példái, tanácsai a tudásmegosztás, a munkaszervezés és a kommunikációmenedzsment területén.


Készítették: Dr. Oláh Szabolcs, Dr. Sebestyén Attila

Felelős szerkesztő: Dr. Oláh Szabolcs, Dr. Sebestyén Attila

Készült 2019-ben a DE "Debrecen Venture Catapult Program" című (EFOP-3.6.1-16-2016-00022) projektjének keretében. Alprojektvezető: Dr. Csoba Judit. Koordinátor: Dr. Csűry István