Tanárképzés (Osztatlan francia nyelv és kultúra tanára; rövid ciklusú tanári MA)

Az első félévi kurzus folytatásaként a francia mondattan kérdéseivel foglalkozó kurzus. A mondattípusoknak a valóságos nyelvhasználatban való feltárása és elemzésük a cél a megismert korpusznyelvészeti eszközök és módszerek segítségével, kiegészítve és elmélyítve a leíró nyelvtani ismereteket.

A kurzus – a korábbi nyelvészeti stúdiumokra épülve – a mai francia nyelvállapotot funkcionális/jelentésközpontú megközelítésben tárgyalja, és az ismereteket egyszerre bővíti a francia nyelvleírás és a nyelvészeti/pragmatikai elméletek síkján. A tematika egyik súlypontját szociolingvisztikai-lexikológiai tárgykör adja: a mai francia nyelv szociokulturális rétegződése és területi változatai; a nyelvváltozatok megjelenése a sajtó és a szépirodalom nyelvében. A második súlypont lexiko-szemantikai: a francia szókészlet jellem¬zői, felépülése és struktúrái, kitekintéssel a nyelvi jelentés és a jelentésváltozások fő kérdéseire, vizsgálatuk irányaira és a szavak közötti viszonyokra. A harmadik súlypont szemantiko-pragmatikai: a mai francia nyelvhasználat diszkurzív sajátosságai és azok elméleti megközelítése; a pragmatika francia iskolái/művelői a pragmatikai elméletek kontextusában (kiegészítve a pragmatika tárgyáról és fejlődéséről szóló összefoglalóval).

A tantárgy – a korábbi nyelvészeti stúdiumokra épülve – a mai francia nyelvállapotot funkcionális/jelentésközpontú megközelítésben tárgyalja, és az ismereteket egyszerre bővíti a francia nyelvleírás és a nyelvészeti/pragmatikai elméletek síkján. A tematika egyik súlypontját szociolingvisztikai-lexikológiai tárgykör adja: a mai francia nyelv szociokulturális rétegződése és területi változatai; a nyelvváltozatok megjelenése a sajtó és a szépirodalom nyelvében. A második súlypont lexiko-szemantikai: a francia szókészlet jellem­zői, felépülése és struktúrái, kitekintéssel a nyelvi jelentés és a jelentésváltozások fő kérdéseire, vizsgálatuk irányaira és a szavak közötti viszonyokra. A harmadik súlypont szemantiko-pragmatikai: a mai francia nyelvhasználat diszkurzív sajátosságai és azok elméleti megközelítése; a pragmatika francia iskolái/művelői a pragmatikai elméletek kontextusában (kiegészítve a pragmatika tárgyáról és fejlődéséről szóló összefoglalóval).

A szövegnyelvészeti vizsgálatok keretében a mondat határain túli relációk és struktúrák elemzésével foglalkozunk. A szöveg és a diskurzus fogalmának értelmezéseiből és meghatározásaiból kiindulva áttekintjük az elemzés alapjául szolgáló elméleteket és módszereket, illetve a különböző szövegtani irányzatokat, és a meghatározó francia tudósok munkásságát. Sorra vesszük a konnexitás, a kohézió és a koherencia tényezőit és a francia nyelvtan/nyelvhasználat idevágó jelenségeit. Kitérünk a szöveg és a médium összefüggéseire, a szöveg multimediális kommunikátum-jellegéből adódó sajátosságaira és a diskurzus multimodalitására. A francia nyelvhasználat sajátosságainak példáján bemutatjuk a szövegtípus fogalmának problematikáját. Az elemzés magában foglalja a szövegek létrehozásának, illetve befogadásának (megértésének, értelmezésének) a vizsgálatát is.