A kurzus célja, hogy a francia beszéd megértéséhez és a sztenderd normának megfelelő francia kiejtéshez szükséges kompetenciákat a hallgatókkal elsajátíttassa, és a fonetikai jelenségeknek, illetve a nyelvi rendszer fonológiai komponensének a tárgyalásához szükséges fogalomrendszert velük megismertesse. Az első félévben az általános fonetikai és fonológiai fogalom- és eszközrendszert, valamint a francia nyelv általános hangtani jellegzetességeit tanulmányozzuk.

A mai francia nyelv hangrendszere. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. A magyarajkúak számára nehézséget okozó hangtani sajátosságok. Sajátos fonetikai jelenségek a franciában.

A kurzus célja, hogy a hallgatók a francia nyelvhasználati és nyelvtani szabályokról átfogó képet kapjanak, és változatos, standard nyelvi kontextusban alkalmazni tudják.

A félév során a következő nyelvtani jelenségekről lesz szó:

 

  • les temps verbaux
  • la subordonnée relative
  • la subordonnée complétive et le discours indirect
  • les subordonnées circonstancielles

 

Jel és közlés; a nyelvi kommunikáció. Nyelv és beszéd; a nyelvek sokfélesége. A nyelv részrendszerei: rövid vázlat a francia fonetikáról és fonológiáról, morfo-szintaxisról és lexikológiáról. A nyelvtudományok és irányzataik. Bibliográfiai alapismeretek, szakirodalom, segédkönyvek használata.

A leíró nyelvtani előadások első félévéhez kapcsolódó szeminárium a francia nyelv rendszerének empirikus áttekintését szolgálja a tényleges nyelvhasználat korpusznyelvészeti eszközökkel támogatott vizsgálatával. Általános fogalmi és módszertani bevezető után a következő témakörök kerülnek sorra: a szókészlet kategóriái; a szófajok; lexikai és grammatikai morfológia. Az egyszerű mondat szerkezetei. A mondatösszetevők szerkezete. Az ige argumentumszerkezete és szintaktikai környezete. Szórend. A nyelvtani szerkezet és a tematikus struktúra viszonya. A francia mondat konstrukciótípusai. Szintaktikai műveletek: a tagadás, a kérdés, a discours direct, indirect és indirect libre.

   

Kurzuskódok: BTFR313BA-K3/BTFR234OMA

Jel és közlés; a nyelvi kommunikáció. Nyelv és beszéd; a nyelvek sokfélesége. A nyelvrokonság és a nyelvtípusok. A francia nyelv helye a világ nyelvei között és az újlatin nyelvcsaládban; a francia nyelv tipológiai sajátosságai. Francia-magyar kontrasztív nyelvleírás. A nyelv változatai: pillantás a francia nyelvtörténetre, nyelvföldrajzra és szociolingvisztikára. A nyelv részrendszerei: rövid vázlat a francia fonetikáról és fonológiáról, morfoszintakszisról és lexikológiáról. A szemantika és a pragmatika. A szöveg, a stílus és az irodalom nyelvészeti vizsgálata. Francia nyelvtudósok. Bibliográfiai alapismeretek, szakirodalom, segédkönyvek használata.

Az első félévi kurzus folytatásaként a francia mondattan kérdéseivel foglalkozó kurzus. A mondattípusoknak a valóságos nyelvhasználatban való feltárása és elemzésük a cél a megismert korpusznyelvészeti eszközök és módszerek segítségével, kiegészítve és elmélyítve a leíró nyelvtani ismereteket.

A mai francia nyelvű világ kultúrájának, politikai életének és gazdaságának területén eligazodni, a mai francia szövegeket bármilyen céllal megközelíteni csak Franciaország és a frankofón országok politikai intézményrendszerének és társadalmának ismeretében lehet. A tantárgy ezen ismeretek megszerzését szolgálja. Az intézményrendszerek általános kereteinek megismerése és az egyes intézmények funkciójuk, felépítésük és működési mechanizmusuk szerinti áttekintése után a kortárs Franciaország és a frankofón világ főbb társadalmi kérdéseivel foglalkozunk. Az eredeti – multimediális – dokumentumok tanulmányozását a szükséges mértékű történeti kitekintés egészíti ki.

A kurzus célja, hogy a hallgatók a francia nyelvhasználati és nyelvtani szabályokat rendszerszinten, összefüggéseiben megértsék, és C1-es szintű, standard, illetve szaknyelvi kontextusban is alkalmazni tudják.

A félév során a következő nyelvtani jelenségekről lesz szó:

  • les temps verbaux
  • la subordonnée relative
  • la subordonnée complétive et le discours indirect
  • les subordonnées circonstancielles

 

A szövegnyelvészeti vizsgálatok keretében a mondat határain túli relációk és struktúrák elemzésével foglalkozunk. A szöveg és a diskurzus fogalmának értelmezéseiből és meghatározásaiból kiindulva áttekintjük az elemzés alapjául szolgáló elméleteket és módszereket, illetve a különböző szövegtani irányzatokat, és a meghatározó francia tudósok munkásságát. Sorra vesszük a konnexitás, a kohézió és a koherencia tényezőit és a francia nyelvtan/nyelvhasználat idevágó jelenségeit. Kitérünk a szöveg és a médium összefüggéseire, a szöveg multimediális kommunikátum-jellegéből adódó sajátosságaira és a diskurzus multimodalitására. A francia nyelvhasználat sajátosságainak példáján bemutatjuk a szövegtípus fogalmának problematikáját. Az elemzés magában foglalja a szövegek létrehozásának, illetve befogadásának (megértésének, értelmezésének) a vizsgálatát is.

Az előadás a nyelvekről és a nyelvtudomány területeiről, iskoláiról eddig megszerzett ismeretekre építve áttekintést ad a francia nyelvterületen folyó modern nyelvészeti kutatások specifikumairól és néhány főbb irányáról. Ezek a következők:
A francia lexikográfia múltja és jelene. A jelentés — szöveg elmélet és a magyarázó-kombinatorikus lexikológia. A nyelvtan újabb megközelítései: a beszélt nyelv szintaxisa; formális nyelvtanok. A szöveg és a diskurzus vizsgálatának irányai. Megnyilatkozás-központú megközelítések. A pragmatika irányai: argumentációelmélet, relevanciaelmélet. Szociolingvisztika. Alkalmazott nyelvészet.
A tematikát a francia nyelvtudományi kutatások struktúráinak, intézményeinek és fórumainak bemutatása teszi teljessé.

A szövegnyelvészeti vizsgálatok keretében a mondat határain túli relációk és struktúrák elemzésével foglalkozunk. A szöveg és a diskurzus fogalmának értelmezéseiből és meghatározásaiból kiindulva áttekintjük az elemzés alapjául szolgáló elméleteket és módszereket, illetve a különböző szövegtani irányzatokat, és a meghatározó francia tudósok munkásságát. Sorra vesszük a konnexitás, a kohézió és a koherencia tényezőit és a francia nyelvtan/nyelvhasználat idevágó jelenségeit. Kitérünk a szöveg és a médium összefüggéseire, a szöveg multimediális kommunikátum-jellegéből adódó sajátosságaira és a diskurzus multimodalitására. A francia nyelvhasználat sajátosságainak példáján bemutatjuk a szövegtípus fogalmának problematikáját. Az elemzés magában foglalja a szövegek létrehozásának, illetve befogadásának (megértésének, értelmezésének) a vizsgálatát is.

Az alkalmazott nyelvészet gyűjtőfogalmába tartozó számos diszciplína áll azon szakmai tevékenységek középpontjában, melyeket a hallgatók végzésük után művelni fognak, miközben a terület áttekintése a többi nyelvészeti stúdium kiteljesítéséhez is nélkülözhetetlen. A kurzus ezért előbb az alapkkutatás és az alkalmazott kutatás mibenlétét és kölcsönviszonyát tisztázza, majd átfogó ismereteket nyújt az alkalmazott nyelvészet fogalmáról, területeiről, történetéről, a francia nyelvterületen domináns irányairól. Ezt követően a hallgatók közelképet kapnak olyan területeiről, mint a lexikográfia és terminológia, az anyanyelvelsajátítás és az idegennyelv-tanulás kutatása, a kontrasztív nyelvészet, a pszicho- és neurolingvisztika, a számítógépes nyelvfeldolgozás, a nyelv-információ-kommunikáció problémakörének kutatási-fejlesztési irányai, a fordítástudomány, az interkulturális kommunikáció, a szociolingvisztika, a nyelvpolitika és nyelvfejlesztés, valamint a diskurzuselemzés egyes irányai.

A kurzus célja a fordító lexikográfiai és terminológiai eszköztárának az áttekintése. Bemutatja a lexikográfiai makro- és mikrostruktúra kérdéseit, a szótártípusokat, a szó és a szakterminus, illetve a szótár és a terminológiai adatbázis közötti különbségeket. Az általános elméleti (lexikográfiai és terminológiai) bevezetésen túl az eszközök közötti eligazodás támpontjainak és használatuknak a gyakorlati megismerésére és fordításbeli használatára nyújt lehetőséget. A feldolgozandó témakörök felölelik az elektronikus szótárak és az online adatbázisok használatát is. 

A kurzus a francia nyelv szerkezetének a korábbi félévekben megkezdett gyakorlati szempontú áttekintését folytatja, korpusznyelvészeti eszközökre is támaszkodva. A figyelem középpontjában a tematikus szerkezettel és a szöveg tematikus progressziójával, illetve a mondatok tömbösödésével összefüggő lexikai és szintaktikai jelenségek állnak. A kurzus egyben a francia leíró nyelvtani ismeretek szintetizáló áttekintését is szolgálja, közvetlenül támogatva a záróvizsgára való felkészülést. 

Csűry István szakdolgozóinak felkészülését segítő virtuális kurzus.

A stúdium célja mindazon technológiáknak, hagyományos és informatikai eszközöknek a bemutatása, melyek a XXI. század fordítójának mindennapi munkájában jelen vannak. Az általános elméleti bevezetés mellett elsősorban bizonyos eszközök gyakorlati megismerésére és fordításbeli használatára nyújtunk lehetőséget a hallgatóknak. A feldolgozandó témakörök a gépi és a számítógéppel segített fordítás problémáit és eszközeit, valamint a szövegszerkesztők, az elektronikus szótárak, az internet és az on-line adatbázisok használatát ölelik fel.

////

Ces travaux dirigés ont pour objectif l'acquisition de la maîtrise des outils et des fonctionnalités de l'informatique dont le traducteur est amené à se servir.

Csűry István szakdolgozóinak felkészülését segítő virtuális kurzus.

Csűry István szakdolgozóinak felkészülését segítő virtuális kurzus.